Bütösi Zsoltot nem kell bemutatni a rali szerelmeseinek. Bütyök éveken keresztül szórakoztatta a pályák szélére kilátogató nézőket zöld Ladájával, aztán egy pár évig Mitsubishire váltott. A Kazincbarcika Rally szervezői most újra rábeszélték a tiszaújvárosi pilótát, hogy a tavalyi év után, ismételten vegyen részt az All Star’s mezőnyében.
Egy ideje befejezted az aktív pályafutásod a raliban és ralikrosszra váltottál. Mi volt ennek az oka?
Annak ellenére, hogy az autósportban már húsz éve benne vagyok, a ralikrossz korábban teljesen kimaradt az életemből. 2017-ben viszont a fiam, Balázs elkezdett versenyezni a Ralikrossz Junior Kupában, vele jártam az egész évadot, és megjött hozzá a kedvem, hogy én is kipróbáljam magam ebben a szakágban. Így 2018-ban sikerült megvásárolnunk egy Citroen DS3 Super 1600- as versenyautót, ami megint egy új kihívás volt számomra, ugyanis világ életemben hátsó vagy négykerék hajtású autókkal versenyeztem. Az igazat megvalva még a mai napig meg is kapom mindenkitől, hogy nem tudok elvonatkoztatni a vezetésemben a Ladától. De én úgy gondolom, már öreg vagyok a tanuláshoz és inkább a fiamat terelgetem, hogy még fiatalon próbáljon ki minél több versenyautót.
Már tavaly is szerepeltetek a fiaddal az All Star’s mezőnyben. Milyen volt a tavalyi verseny és milyen volt újra a Ladába ülni?
Utólag is köszönjük, hogy még nem felejtettek el és gondoltatok rám, amikor meghívtatok. Jó érzés volt újból visszaülni a Ladába. Azaz igazság, hogy az első körben nagyon háttal ültem a kormánynak, de azért fokozatosan jöttek vissza a dolgok. Mint például az első gyorson ki is akadt a hüvelykujjam, szegénykém elég sokszor akadt már ki, de nem tudom levetkőzni sajnos azt a stílusom, hogy ne akasszam a kormányt. A másik ilyen dolog a bal bokám, amivel sarkazom a gázt, hát két hétig csak húztam a lábam magam után. Igazából itt jöttem rá, hogy már nem úgy regenerálódunk, mint fiatalon. Bazsi egy őrült nagy Lada fan, neki is van két Ladája. Szerintem ezt a versenyt jobban várta bármitől. Azóta is csak azt hallom tőle, hogy “Apa ha lesz Kazincbarcika Rally, ugye megyünk megint?” Hatalmas élmény volt számára ez a közeg és biztos vagyok benne, hogy nem áll meg a ralikrossznál mivel az ő szíve is a ralihoz húz.
Balázsnak is tetszett a tavalyi verseny? Várható, hogy az apja nyomdokaiba lép és egyszer csak majd ő fog a Ladád volánjánál ülni?
Az, hogy a nyomdokaimba lép, már megtörtént, ugyanis tavaly indult Kunmadarason az “Apa Ladájával” és nagyon szép eredményt ért el. Lada 1600 kategóriában tizennyolc felnőtt induló közt a második helyet érte el, ha jól emlékszem három kör alatt, három másodpercen múlott, hogy nem első lett.
Nem gondolkoztál azon, hogy visszatérj a raliba?
Nem mondtam le teljesen arról, hogy visszatérjek a raliba, de úgy vagyok vele, elég sok időt töltöttem már távol a versenyek miatt a családomtól. Inkább abban látok realitást a visszatérésembe, amikor Balázs csapatfőnökeként kapcsolódunk újból be a ralizás vérkeringésébe, de ahhoz még előbb jogosítványt kell szereznie és be kell töltenie a tizenhetedik életévét, az még két év.
Mit üzensz a szurkolóknak? Miért jöjjenek Kazincbarcikára?
Én úgy gondolom, az igazi szurkolók ott lesznek a pálya szélén, őket nem kell csalogatni. Ők azok az emberek, akik miatt még érdemes ezt a sportot csinálni. Ugyanis brummoghatnánk mi magunkba az erdőbe, de ha nem látod azokat az arcokat mosolyogni, vagy a csápoló embereket, amikor jól sikerült a kanyar vagy etapon kocsi ablakon derékig kilógó emberek buzdítanak, akkor ez az egész nem lenne kerek. Nagyon köszönöm nektek, hogy újból gondoltatok rám és meghívtatok a 2022-es Kazincbarcika Ralira. Ha véletlen valaki előtt nem úgy sikerül elfordulni, kérlek ne verjetek meg! 🙂